Iskola érettségi vizsgálat a szakértői bizottságban

 Szakszoliban jártam,

M-CHAT-et láttam,

Egy hat évesnél tök irreleváns...

Fincsi étel a csirkepaprikás

Tegnap Mátéval beiskolázás miatti felülvizsgálaton voltunk. Erről most szándékosan nem írok. Tegnap egész estig ezt mondogattam magamnak:

"Nem leszek destruktív, nem leszek destruktív"...

Viszont érintőlegesen írok róla:

A vizsgálaton nagyon brutálisan kimerült Máté. Sajnos fizikailag sem sikerült olyan állapotba hoznom, hogy könnyebben bírja a terhelést, nagyon rosszul aludt, nem reggelizett, korán kelt. Ezek nagy mértékben meghatározták a napi teherbírását. Erre jött a vizsgálat.

A világ legjobb előkészítése és jutalma mellett is nehéz lenne ezzel a kombóval utána viszonylag nyugis állapotban kibírni a nap hátralévő részét, amiben még mindig nagyon sok a kihívás: strukturálatlan játékidők, társas ingerek, zajszint...mindenfèle instrukciók, amiket végre kell hajtani, választási helyzetben dönteni, időnként aktívan kommunikálni...ezek is egyesével mind-mind viszik az energiáját. Egy sima rutin nap után is nagyon elfárad, a tegnapi pedig egy nagyon megterhelő nap volt neki.

Akik dolgoznak érintett személlyel, nevelnek érintett gyereket/fiatalt/felnőttet leggyakrabban látják a viselkedésének a változásában azokat a fokozatokat, amik a megemelkedett stressz szintet jelzik, és erre valahogy reagálnak különböző pontokon.

Máté esetében ez látható kb.:

1. Nem szólal meg, nem ad reakciót, ha érkezik felé elvárás, passzív, esetleg morog

2. Hangos, magas hangon intenzíven vokalizál

3. Káromkodik hosszasan

4. Finoman odacsap annak, aki fizikailag legközelebb van hozzá, eldob tárgyakat

5. Autoagresszió, sírás, összeomlás

A szakértői bizottságban eljutott a 3.fokozatig és ekkor még csak délelőtt 11 óra volt.

Ha ismerjük ezeket a fokozatokat adott személy esetében, akkor ki tudunk dolgozni olyan stratégiákat, amelyek segítenek a stresszcsökkentésben, és abban, hogy alacsonyabb frusztráltsági szintre visszalépjen a személy, legjobb esetben megszűnjön a negatív stressz teljesen. (Itt ajánlom sok szeretettel a Csodálatos 5 pontos skála című könyvet!).

Tegnap késő délután átjött anyukám, aki hozott egy csomó szuper játékot a fiúknak. Anya ugye egy plusz társas inger volt a gyerekek szempontjából, plusz egy hanginger. Az ajándékok Máté izgatottságát növelték nyilván, ami természetes folyamat, pozitív stressz, de ez is energiát visz el, ezt jó, ha figyelembevesszük.

Itt már látszódott, hogy a 4.szint következik, ekkor jött haza a férjem. Onnantól igazából el lehetett könyvelni a következő perceket.

A férjem anyukámmal váltott pár mondatot, míg Máté köztük ült az asztalnál,és ott lego-ztak. Máté egy idő után ütni kezdte az apukája térdét.

"De hát miért csapkodsz? Nem csináltam semmi rosszat!"

Ez a mondandóm lényege: Hogy brutálisan fontos az érintett személyek környezetében lévő személyek edukálódása. Nem érdemes megspórolni. Ha értjük az autizmusban érintett személy viselkedését, a viselkedések háttereit, lehetsèges okokat, akkor tudhatjuk, hogy nem azért ütött meg, mert valami baja van veled...leggyakrabban ez a viselkedés nem a partnernek(vagyis nem úgy, ahogy leggyakrabban gondolja), és nem is róla szól.

Nem azért ütötte meg Máté az apukáját, hogy a példánál maradjak, mert neveletlen, bunkó, utálatos, agresszív stb.hanem azért mert rettenetesen ki volt merülve és valószínűleg a beszélgetés, a zaj inger és talán a beszédértés érintettsége (hogy próbálja dekódolni a hallott párbeszédet, de csak bizonyos elemeit halássza ki), az, hogy az ingereket az agya nem úgy szűri meg, mint egy típusos fejlődésű személy agya...ezek mind összeadódtak abban a helyzetben és így reagált rá, aminek nyilván sok oka lehet (ennek a viselkedésnek bejósolható következménye van, bejósolható reakciót ad rá a környezet, lehet kommunikációs funkciója, vagy stresszcsökkentés...).

Itt ajánlom Janoch Mónika: Problémás viselkedések megelőzése és kezelése című könyvét, és az Autizmus Alapítvány kihívást jelentő viselkedések és viselkedésmemedzsment témakörű tréningjeit!

Ha értjük ezeket a viselkedéseket, máris máshogy nézünk a gyerekre,másképp reagálunk, másképp nézünk saját viselkedésünkre. Érdemes a megelőzèsbe fektetni energiát. Rengeteg kihívást jelentő viselkedés megelőzhető az ún.protetikus könyezet kialakításával, mely nem csak tér-idő strukturát, a fizikai környezet,az ingerek egyénre szabott adaptálását jelenti, hanem pl.a kommunikációs stílusunk illesztését is a személy igényeihez.

Nagyon pocsék, ha valakit megütnek. Engem is van, hogy megcsapnak a gyerekeim, a kisebb gyakrabban, de csaptak már meg más gyermekei is. Fáj, triggerel hasonló élményeket, dühös lesz az ember. De ha mi ezt érezzük, gondoljatok arra, hogy mit érez az a személy, aki csak ezt a viselkedést tudta abban a helyzetben csinálni. Ha valaki nem is tudja kifejezni, akkor is sokszor borzasztó nagy bűntudat társul a már amúgy is súlyosan terhelt stresszel teli pakkhoz:(

U.i :Anya! A gyerekek nagyon örülnek a játékoknak ma is:)

U.i.2.: Hálás köszönet az AOSZ-nak, akik ismét még erősebben ütik az asztalokat a gyerekeink, tanulóink megfelelő, alanyi jogon járó ellátásának biztosításáèrt!!! Nekem nagyon sok erőt ad fejben ez a tudat!